Egy igazán rendhagyó poszt következik, ugyanis a Bikemag.hu-n megjelent „Kerékpár lámpa teszt: higgy a szemednek és a fénymérőnek!” című cikk kapcsán osztanék meg egy-két gondolatot, mégpedig a személyes érintettségem okán. Azt, hogy mint kerékpárost érint a téma, talán nem kell magyaráznom, ám mivel egyébként egy villamossági szaklap főszerkesztője vagyok, a világítástechnika irányából is van némi rálátásom a területre, így jobban érthető, hogy mit keres a Mountain Bike Blogon egy világítástechnikai anyag. 

A cikk összeállításában Nádas József, az Óbudai Egyetem mérnöktanára volt a segítségemre.

A Bikemag anyaga kapcsán ki kell emelni, hogy a cikk megírásához elvégzett jelképes mérésen túl, talán sokkal fontosabb a szerzők szubjektív benyomása, ami - ha elfogadjuk a szerzők bringás területen gyűjtött évtizednyi tapasztalatát kiindulási alapnak - nem is kevés, és biztos, hogy nagy segítség lehet a lámpaválasztásban. Már csak azért is, hiszen egy tesztelőnek azonos körülmények között nyílik lehetősége több lámpa kipróbálására - egy vásárlónak erre nemigen van módja -, amely olyan benyomásokat eredményez, amely biztos, hogy hasznos tanácsokat szül.

Jelen esetben ezek a tanácsok azonban sokkal inkább nyugszanak azon, hogy „élőben” mit lát a tesztelő, azaz egy-egy lámpa összességében milyen fényviszonyokat teremt, mint a valós fénytechnikai paraméterek vizsgálatán. Persze számolni kell azzal is, hogy kinek-kinek más a preferenciája vagy a komfortérzete, tehát ez nem csak szubjektív termékfüggő, hanem szubjektív felhasználófüggő megítélés is.

A mérés egy egzakt dolog, ami a cikkben van, az csak látszólag az. A cikkben van egy kis fogalmi zavar, főként azért mert fényerőről beszél a szerző, ám a fényerő nem létezik. A fényerősség (és ez most nem „rugózás a szavakon”) fizikai alapmennyiség, a fényforrás fényáramának elemi térszögbe sugárzott hányada, amelynek a mértékegysége a candela. Nagyon leegyszerűsítve: végy egy sündisznót, ami összegömbölyödött és tele van tüskékkel. Minden irányban más hosszúságú a tüskéje, minél nagyobb, annál inkább szúr. Ilyen egy izzólámpa is: minden irányban bocsát ki fényt, ezek a “tüskék” a fényerősség vektorok. Minél nagyobb, annál inkább világít az adott irányban. Az irányított fényű lámpák, mint a kerépkpáros lámpa, csak bizonyos irányokba (egy adott térszögbe) világít, de a fényerősség vektor azonos módon értelmezhető. Ha a sündisznó tüskéit egyenként lemérnénk s összeadnánk a hosszait, akkor kapnánk egy számot: az összes “szúrósságát”. Ha a fényerősség vektorokat összesítjük, akkor ehhez hasonló módon megkapjuk a fényforrás összes fényét: ez a fényárama és ezt lumenben mérjük.

És akkor ezekhez képest a Bikemag tesztelői megvilágítást mérnek, ami egy harmadik dolog. A megvilágítás a felületrészre jutó fényáramrész, ezt mérjük luxban. Igencsak függ a megvilágítás szögétől és a fényforrás távolságától.

Fényerősség / kandela [cd]	Fényáram / lumen [lm]	Megvilágítás / lux [lx]

Sajnos a cikkből nem derül ki, hogy milyen szögben mérték a fényforráshoz képest, csak a távolság. Ha a talajra vonatkoztatottak az adatok, akkor feltételezhető, hogy a talajon mérték, vízszintesen. De ennek a mérése sem lesz elég: attól, hogy egy pontban magas, még nem jelenti azt, hogy a bevilágított terület egészén arányosan magas lesz. Könnyen lehet, hogy egy nagy felületet egyenletesen világító lámpa középen viszonylag alacsony megvilágítást biztosít, de elegendően bevilágítja a szükséges felületet. Egy gyengébb lámpa lehet, hogy középre nagyobb megvilágítást ad, de csak gyenge “aurája” van. Tehát egy megvilágítási érték sem sokat mond, azaz luxban mérve nem lehet összehasonlítani két különböző fényforrást!

Ahhoz, hogy korrekt, számszerű összehasonlítást lehessen végezni, egy mérőhálóban, sok ponton kellene a megvilágítást mérni. És természetesen előírt koszinusz és v-lambda illesztésű, kalibrált műszerrel.

Itt gyorsan hozzátennénk, hogy a témához szervesen kapcsolódó „Minden információ egy helyen kerékpár lámpa választáshoz!” cikk ilyen szempontból sokkal korrektebb, szakmaibb megközelítést és fogalmi rendszert használ.

Több olyan teszt is megjelent a közelmúltban a LED-ekkel kapcsolatban - nem kerékpáros lámpákról, hanem háztartási célú LED fényforrásokról -, ami rossz mérési metodikával mért eredmények alapján megalapozatlanul állít fel sorrendet (egyébként is önkényesen kiválasztott) termékek közt. Sajnos, a közelmúltban még a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is lényeges paraméterek hagyott figyelmen kívül egy LED-eket összehasonlító vizsgálatban. Jó lenne, ha az ilyen és ehhez hasonló összehasonlítást végzők nem esnének ebbe a hibába.

A korrekt számszerű összehasonításhoz, amely nagyon idő- és munkaigényes, sok szakértelmet kívánó vizsgálatra lenne szükség. Ne legyünk szemérmesek, itt profitorientált vállalkozások termékeiről van szó, ezt senki se végezné ingyen, így ez drága is lenne. Ezért még egyszer kiemelnénk, hogy, amíg a kerékpár világítást nem kell “E” megfelelőségi jellel ellátni, azaz egységes szabályozás szerint gyártani a világító berendezéseket, mint a gépjárművekét, addig a szubjektív megítélésnek jelentős szerepe van.

Ezzel együtt - amennyiben mutatkozna rá igény -, megvizsgálható egy szakszerű mérés elvégzésének a lehetősége, bár valószínűleg egy kerékpáros lámpa esetében az akkumulátor élettartama, a fel- és leszerelhetőség vagy a termék ára éppen annyira fontos tényező, mint, hogy megtaláljuk az éjszaka királyát, a „legfényesebb” lámpát.