Nagyon sokba.

Itt be is fejezhetnénk a cikket, de azért nézzük kicsit részletesebben.

Először is kell egy útvonal engedély, ami alapesetben 40 000 Ft, ha Natura 2000 területet is érint, akkor viszont már 105 000 Ft. Ráadásul ezt be kell fizetni minimum 3 hónappal a verseny előtt, mert az engedélyezési eljárás 90 napos. Előnevezni általában a verseny előtti 1-3 hétben szoktak a résztvevők, ez a kiadást tehát biztosan előre kell finanszírozni.

El kell menni bejárni a pályát - érdemes többször -, hogy lásd mi változott tavalyhoz képest, illetve, hogy különböző időjárási körülmények között is ki tudd próbálni mennyire járhatók az utak.

Emlékezetes tapasztalat volt, mikor az első Erdőbénye Drótszamár Fesztivál célba érkezői a 35 fokos hőségben sírva könyörögtek azonnali ivóvízért, mert a szőlők között vezetett nyomvonalon tulajdonképpen nem volt árnyékos szakasz. Nekünk ez addig fel se tűnt, ugyanis az összes bejáráson bőrig áztunk. (Azóta többször is átterveztük a pályát.) Ezeknek az utazásoknak is rengeteg költsége van, első időben 5-6 alkalommal illik a helyszínre menni, ami az üzemanyag mellett általában szállásköltséget is jelent. Persze lehet közel is versenyt szervezni, de nekünk, szerencsétlen fővárosiaknak sikerült egy 240 km-re levő tokaj-hegyaljai településbe és környékébe beleszeretnünk.

Kellenek jelölő szalagok, irányjelző táblák, amiket szintén előre meg kell venni és ha hosszútávon gondolkozik az ember gyereke, műanyag táblákat használ, ami újrahasznosítható a következő években is, ezáltal környezetbarát, viszont sokkal többe kerül, mint a laminált A4-es lap. Próbálkoztunk a szalagok kiváltásával is és tavaly baromi sok pénzért vettünk eltűnős festéket, ami nagyon jól nézett ki, tökéletesen lehetett vele minden kanyart kijelölni, a probléma csak az volt, hogy nem tűnt el. Ez nekünk néhány kellemetlen telefonhívást, egy kis emailezést a forgalmazóval és még két leutazást jelentett, hogy lemossuk a fákról a jeleket. Igen, mind a 65 km-en!

A táblákat és a szalagokat valamivel ki is kell tenni. Lehet bringáról is jelölni, de ha ez nem megoldható, kell szerezni egy terepjárót. Szerencsére ez - kedvenc helyi borászainknak hála - mindig rendelkezésünkre áll, de nem sértődnek meg, ha legalább visszatankoljuk, amit elhasználtunk.

Ha útzárat kell kérni a verseny napjára, az a rendőrség mellett a helyi segítők, illetve a polgárőrség vérmérsékletétől függően kerül sokba, vagy éppen semmibe.

Nagyjából felállt a pálya, nézzük, mi kell még?

Kellenek rajtszámok, amiknek szintén számtalan megvalósítása létezik, láttunk már papírtálcát is spárgával felkötve, de mi inkább a fullos, visszahajtható, esőálló verziót használjuk.

A chipes időmérést már mindenki természetesnek veszi, aminek a költsége 100 000 Ft környékéről indul. A verseny egészségügyi biztosítását is érdemes profikra bízni: az Országos Mentőszolgálat 90 000 Ft-os áránál, amiért egy néhányszáz fős rendezvényt tudnak a megfelelő szabályok szerint bevállalni, lehet olcsóbbat találni, de a felelősségbiztosítás és a kiszolgálás minősége miatt nem biztos, hogy érdemes ezen a tételen spórolni. Ugye?

Van egy rakás segítőnk, akiknek valamit jó ha tud adni a szervező. Ok, hogy szívesen jönnek segíteni, de az is pénzbe kerül, ha meghívod a csapatot egy borkóstolóra a verseny után, vagy egy vacsorára, hogy megköszönd nekik az egész napos, sőt reálisabban a több napos munkájukat.

Apropó, kaja. Ha egy verseny után nem kapsz enni, megszólod a versenyt. Ha nem kapsz eleget enni, megszólod a versenyt. Ha nem finom, megszólod a versenyt. Pedig az egyik legnehezebb feladat ennek a megoldása. Szóval egy köszönöm is elég lenne néha.

A díjazást sem lehet ingyen megúszni, az érmek, a díjak mind pénzbe kerülnek. Ráadásul egy 3 távon meghirdetett versenynél, ha a kategóriákkal sakkozva minimál értékelést is csinálsz, akkor is több, mint 60 emberrel kell számolnod. Újabb 50-60 ezer Ft körüli tétel.

Kellenek URH rádiók (8 db esetén 20 000 Ft/nap), hogy a verseny napján zökkenőmentes legyen a szervezők kommunikációja és kell hangosítás is, ami nem baj, ha két Videoton hangfalnál komolyabb technika.

A bringamosó, a kordonok, padok, sátrak, az összes egyéb eszköz bérlése és helyszínre szállítása, szintén nem kíméli a pénztárcádat, ahogy a hirtelen felmerülő kiadások sem, amikre elvileg fel lehet készülni előre, de azért hívjuk "hirtelen felmerülő kiadásoknak”, mert nem lehet rájuk előre felkészülni (eltört, elszakadt, nem elég stb.). Ez versenyenként 50-80 000 Ft is lehet.

És mindezek mellett még ott van a honlap, a nevezési felület, a reklám, a kommunikáció, a sok telefonálgatás, az éjszakai emailezés, a ráfordított idő és a stressz, a sok szívességkérés a barátoktól, barátnőktől, a rengeteg türelem, az „el kell rohanni valamiért”, a lesz-e elég résztvevő, a mindenkinek megfelelés és a verseny előtti átdolgozott 3-4 pihenés nélküli nap.

Tavalyig 3500 Ft-ért rendeztem versenyt. Idén már sajnos ez nem megy így tovább.

Árat fogok emelni.

Remélem érted már, miért.

Írta: Danó Péter, az Erdőbénye Drótszamár Fesztivál szervezője