Ha azt mondjuk, hogy a hétvégén egy klasszikus verseny született meg, talán nem járunk messze az igazságtól, még ha kicsit zavarosnak is tűnik a kijelentés. A HegyiBringa SE szervezésében, az etyeki Korda Filmstúdió díszletei között vasárnap megrendezett kerékpárverseny új szintre emelte a hazai cyclocross versenyszervezést és mindennél jobban bizonyította, hogy komoly lehetőségeket rejt a szakág Magyarországon is.

Jó ha előre leszögezzük, hogy a szervezők nem a spanyol viaszt találták fel, pusztán a versenyszervezés alapvető tételit valósították meg nagyszerűen. Találtak egy kiváló helyszínt, amely több szempontból is ideális és most ne a Korda Filmstúdió díszleteiről beszéljünk, mert az a versenynek egy olyan körítése, amely sokat hozzátesz, de önmagában édeskevés a sikerhez. A lényeg az infrastrukturális háttéren van: parkoló, öltöző, zuhanyzó, közösségi tér - ahol a nevezés, étkezés, folyóügyek(!), eredményhirdetés kiválóan lebonyolíthatók – ebben is erős a helyszín.

Ismét csak legyinthetnénk, hogy könnyű ilyen helyszínen jó versenyt csinálni, ám csak az mond ilyet, aki nem követte nyomon - akár a rendezvény Facebook oldalán - a szervezők heroikus, közel egy hetes küzdelmét a széllel, hóval, faggyal, sötétséggel. Mert bizony a heves szélvihar két alkalommal is gyakorlatilag megsemmisítette a már kiszalagozott pályát - mégis a rajtra minden készen állt.

Van még egy momentum, amit szintén kiemelésre érdemes: a rendezőgárda folyamatosan kommunikált, és itt nem csak a pályaépítés fázisainak megosztására gondolunk, hanem olyan alapvetőségre, amit egy előzetes sajtóanyag megírása és kiküldése jelent, vagy a média munkatársainak a helyszínre invitálása. Megemlíthetjük - bár evidenciáról beszélünk -, az EtyekCrossnak esztétikus, informatív, önálló honlapja is van! Ugye milyen vicces ezt leírva látni, pedig sok szervező vágyakozik támogatókra, médiafigyelemre úgy, hogy a legelemibb lépéseket sem teszi meg a sikerhez vezető úton.

Mielőtt bárki félreértené, a beszámolónk célja nem az etyeki verseny egekig történő magasztalása, hanem az EtyekCross, bárki számára hasznosítható erényein keresztül, a követendő út megvilágítása, mert igenis kilehet csalogatni több száz nézőt és a médiát egy bringaversenyre. Ráadásul egy téli cyclocross versenyről beszélünk, amely nem sokkal ezelőttig csak egy periférián tengődő szakág volt hazánkban, most meg épp a kitörés lehetősége csillan meg benne!

Természetesen a jó verseny nem jöhetne létre jó versenyzők nélkül. A Supercross sorozatnak hála a hazai cyclocross mezőny létszáma folyamatosan növekszik, ahogy a versenyzők fizikai és technikai felkészültsége is egyre profibb. A legtöbben már cyclocross kerékpárral állnak rajthoz, ezzel is hozzájárulva a nemzetközi elvárásoknak megfelelő színvonal kialakulásához.

Érdemes megkérdezni a verseny főszervezőjét, Danó Pétert is, aki a csapatával alázatos módon, tényleg sokat áldozva valósította meg a versenyt, hogy hogyan értékeli a versenyt.

„A rendezvény alapvető célja a téli kerékpározás és a cyclocross szakág népszerűsítése, amihez egy olyan különleges helyszínt kerestünk, ahová a nézők is szívesen jönnek. A Korda Filmstúdió díszletei között vezetett nyomvonal teljesíthető volt a kezdőknek is, ez is szempont volt. Ezzel együtt nagy öröm, hogy a sorozat állandó résztvevőjeként, az összetettet is megnyerő belga Wouter Cleppe mellett egy újabb külföldi menő is rajthoz állt a viadalon, a kanadai bajnok, Michael Garrigen személyében. Az már csak hab a tortán, hogy kettejük közé, a dobogó második fokára egy magyar versenyzőt, Fejes Gábort szólíthattunk ki az eredményhirdetéskor, jelezve a létező hazai kvalitásokat. Az indulók és a kilátogatók száma is azt jelzi, hogy van jövője a szakágnak Magyarországon, és érdemes a Volkswagen EtyekCrosshoz hasonló, magas színvonalú versenyeket rendezni.”

Jól tudja minden szervező, hogy elég egy apró hiba és minden borul - egy bringamosó hiánya dühbe fordíthatja a versenyzők örömét – de szerencsére vannak követendő példák (az etyeki is ilyen) és ha mindenki elégedetten távozik, akkor legközelebb is visszajön. Márpedig vasárnap mindenki, aki jelen volt a Korda Filmstúdióban, legyen az versenyző, néző, sajtós vagy épp rendező, elégedetten hajthatta álomra a fejét. 

Fotó: Káldi Tamás