Kétféle mountain biker létezik, az egyik már volt a Salzkammergut Trophyn, a másik pedig el fog menni rá. Aki nem kóstolt még bele Ausztria legnagyobb hegyikerékpáros maratonjába, az olyan élménytől fosztja meg magát, amit egy bringás egyszerűen nem követhet el magával szemben.
A Salzkammergut Trophyt joggal nevezhetjük a legek versenyének, amely természetesen 2015-ben is megrendezésre kerül. Ez az a verseny, ahol minden bringás megtalálja a neki való kihívást, mindezt első osztályú tálalásban. A versenytávok sokasága még túlzásnak is tűnhet, hiszen 7 táv közül választhatunk, a paletta a 22 km-es G távval kezdődik és a 211 km-es A távval zárul.
A - 211,3 km - 7049 m szintkülönbség
B - 119,5 km – 3848 m szintkülönbség
C - 76 km - 2446 m szintkülönbség
D - 60,4 km - 2074 m szintkülönbség
E - 53,5 km - 1473 m szintkülönbség
F - 37,9 km – 1114 m szintkülönbség
G - 22,1 km - 688 m szintkülönbség
Ha rendelkezel némi hazai maraton-rutinnal, érdemes a megszokott távod fölé lőni, mert a Trophy úgy van kitalálva, hogy bátran túlvállalhasd magad. Egyrészt technikailag nem nevezhetők nehéznek a pályák, másrészt a mezőny hátsó részében bringázók is megkapják a legelsőknek járó tiszteletet és törődést.
Végigmenni a 76 km-es távon sokaknak nem jelent kihívást - ennél bőven akadnak hosszabb maratonok kis hazánkban is. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a Salzkammergut Trophy C távja úgy kezdődik, hogy kapásból mész felfelé 1000 méter szintet, amelyre erre itthon tulajdonképpen lehetetlen felkészülni. ...és ez csak a harmadik leghosszabb táv a versenyen.
Akinek unalmas a három hegy megmászása, az megküzdhet a 119 km-es B távon "elrejtett" 3700 méternyi szinttel, míg az extrém terhelést kedvelők számára a hajnali 5 órakor rajtoló, 211 km hosszúságú és 7049 méter szintet tartogató A táv tűnhet a legcsalogatóbbnak. Azonban itt már olyan embert próbáló kihívásról beszélünk, amelyre nem „esik be” csak úgy az egyszeri bringás, ide bizony hosszú és tervszerű felkészülés szükségeltetik, nagyon sok kitartással és elszántsággal.
Végezetül idézzünk fel egyetlen momentumot a tavalyi versenyről, amely jól példázza a Trophy lényegét. Leírni nem lehet, de próbáljuk elképzelni azt a hangulatot, amikor 21 órakor - a pálya zárása előtti pillanatban - megérkezik a záróquaddal kísért utolsó bringás - 2014-ben egy akkor már az örömtől zokogó spanyol lány volt - a befutó utolsó 200 méterén mindenki neki, csak neki tapsolt és két tenyérrel hangosan ütötte a pályát szegélyező palánkot. Éppen úgy, mint délután a legelső befutónak. Hátborzongató. Ha másért nem, ezért ki kell menni.
Természetesen a Salzkammergut Trophyt hatalmas, sokszínű és nyüzsgő körítéssel kapod, ahol van bringaexpó, gyerekfutamok és egykerekű verseny. Vannak különleges versenyszámok is, mint a 60 km-es távon zajló fatbike futam vagy a slow motion csapatverseny, ahol egy-egy csapat összes versenyzőjének időeredménye összeadódik - függetlenül attól, hogy a csapattagok a hét táv melyikén indultak - itt a leglassabbak fognak nyerni.
Hogy még egy kis impressziót adjunk, ajánljuk azt a videónkat, amit tavaly készítettünk a B táv teljesítése során.
Ráadásul az egész rendezvény egy olyan világörökségi helyszínen zajlik, ami a kínaiakat is megihlette és Hallstadtot - úgy ahogy van, az egész települést - felépítették saját országukban. Valószínűleg azonban a Trophyt nem fogják tudni lemásolni. Mert azt nem lehet.
Ja, és, hogy mennyire jó fejek a szervezők, az is bizonyítja, hogy a magyar résztvevők a hazai versenyekre való nevezéshez használt Odin rendszeren keresztül is jelentkezhetnek a Trophyra, és a rajtpénzt forintban, magyarországi számlára utalhatják.
Komment