Ez is volt már - random cikk

  • Hétfőn indul a nevezés a jövő évi HERO-ra!11. alkalommal kerül megrendezésre Selva Val Gardena-ban, 2020. június 20-án a világ egyik legkeményebb hegyikerékpár-maratonja, amelyre mindig hatalmas az érdeklődés.
  • Hazánkban járt a mountain bike királynőjeMinden idők egyik legjobb és legeredményesebb női hegyikerékpárosa, a norvég Gunn-Rita Dahle Flesjaa a Mozgásvilág tesztnapjára érkezett Magyarországra. Az olimpiai és tízszeres világbajnok 23 éven át...
  • Salzkammergut Trophy: ötletek szálláskereséshezAz ismert szállásfoglalási oldalakon a Trophy hétvégéjére már alig találni szabad szállást, illetve a szabad szobákat általában magasabb áron kínálják, mint egyéb időszakokban. Több szállásadó csak...
  • Bringázázz a Tour de France-résztvevő, Geoffroy Lequatre társaságábanHa szívesen csapnál egy edzőkört az angol országúti kerékpáros-körverseny győztesével, a többszörös Tour de France-résztvevő Geoffroy Lequatre oldalán, akkor máris mondjuk a programod szombat...
  • Bryton komputerekkel tekernek a belga profikA Bikefun Kft., a Bryton kerékpáros komputerek magyarországi disztribútoraként, büszkén jelenti be a világ jelenlegi elsőszámú kerékpáros csapatának, a Deceuninck – Quick-Step Team Bryton Inc. általi...

OLIMPIAI ÖTPRÓBA

olimpiai-otproba

OLIMPIAI ÖTPRÓBA

olimpiai-otproba-logo.jpg MTB VERSENYEK

- Tour de Velencei tó
- Szilvásvárad Maraton
- Hegyek Pokla Maraton
- Crosskovácsi Maraton
- Duna Maraton
- Bükk Maraton
- Mátra Maraton
- Velence Maraton

 REGISZTRÁLOK! 

Kövess minket a Facebookon is!

Strava

Komment

Címkefelhő

Ausztria (10) Bad Goisern (6) Balaton (8) baleset (24) beharangozó (50) Benkó Barbara (5) beszámoló (24) Blazsó Márton (3) bmx (4) bringapark (8) bringás (6) Bringasport (4) bringás póló (3) bringatúra (3) bringaverseny (26) Bubi (3) Buda Maraton (3) Buruczki Szilárd (3) Búr Zsolt (7) Citycross (3) Cseh Veronika (4) Cséri Szilvia (5) cyclocross (36) Danny MacAskill (3) Demeter Nikolett (7) díjátadó (4) Dósa Eszter (4) downhill (22) Drótszamár Fesztivál (12) Duna Maraton (5) e-bike (3) edzés (7) életmód (7) ellopták (3) Eplény (3) Erdőbénye (10) esés (5) EtyekCross (4) fat bike (5) Fehérkő-Lápa Hillclimb (6) fotó (4) futás (3) gerecse maraton (3) gyorszár (3) HegyiBringa (8) hegyikerékpár (58) ironman (3) Kassa (4) kerékpár (73) kerékpáros ruházat (3) kickstarter (3) kőbánya (30) Korda FIlmstúdió (4) kövérbringa (3) Magyar Kerékpársportok Szövetsége (4) magyar kupa (10) maraton (54) Mátra (6) Mátra Maraton (14) merida (4) Merkapt SE (9) Merkapt Sportközpont (12) mez (3) mezgyártás (3) MKSZ (12) mountainbike (7) mountainbike challenge (35) mountain bike (149) mozgásvilág.hu (9) MTB Piknik (9) nevezés (8) Nino Schurter (3) Nyugat Maraton Kupa (6) olimpia (4) olimpiai ötpróba (7) országúti (29) ötpróba (7) Parti András (6) Pedal MTB Tour (4) piactér (3) pincerendszer (9) póló (3) Polony István (4) Red Bull (3) rendelés (3) Rose (4) Salgótarján (6) Salzkammergut Trophy (23) Scott (4) SellarondaHERO (3) SHKE (4) Specialized (8) Strava (3) supercross (11) Szalay Péter (3) Szilvásvárad Maraton (5) Szlovákia (5) táplálkozás (6) teszt (4) tesztnap (6) Top Maraton (7) Tour de Balaton (6) Tour de Hongrie (3) Trek (7) túra (11) Underworld kupa (21) V4 (3) várgesztes (3) verseny (52) versenykiírás (13) versenysorozat (6) Vértesboglár (5) vértes maraton (5) Veszprém (4) videó (4) video (17) világbajnok (4) világkupa (9) villapark (3) visszahívás (3) Vuelta Sportiroda (9) Wouter Cleppe (4) XCO (12) Címkefelhő

A mocsokból a dicsőségbe, avagy szétcsaptuk a Mátrát!

2015.02.24. 09:59 :: csetesandor

Évszakot tekintve tél vége van. Ilyenkor egy montist nem sok „jó” várja – leginkább borongós, száraz és unalmas hideg táj, olykor egy kis sárral „megbolondítva” a változatosság kedvéért. Épp emiatt, ha végre van egy kis hó, és még a nap is előbújik – mi több, száz ágra ragyog a kék égen – hamar nyeregbe pattanunk. Ezen együttállás is már elég lehet egy fantasztikus menethez, de esetünkben egy véletlen döntés szuperlatívuszok szintjére emelte az élményt.

dsc_1022_k.jpg

Mátrai túráink során szokásos kiindulási pontján, Mátrafüreden találkozott a kis csapatunk. Indulás előtt – biztos, ami biztos – betartjuk a munkavédelmi előírásokat, és védőitalt juttatunk szervezetünkbe. Vagyis túl vagyunk az első korty viharsarki szilvapálinkán…

Komótosan útnak indulunk felfele az aszfalton – bár nem szeretjük sem a betoncsíkot, sem az autókat – de csak 5 kilométert kapaszkodunk rajta, egészen azon dózerútig, mely dél felől öleli szerető karjaként körbe a hegyet. Persze egyből az utat és az erdő talaját lessük: előbbi jéggé taposott hó foltokkal, és a foltok között patakokban folyó hólével, míg utóbbi kisebb-nagyobb vizes hófoltokkal fedett. Bár eleinte próbáljuk a lehető legszárazabban megúszni, a harmadik szaftos pocsolya után már egyáltalán nem érdekes, hogy felcsapódik a seggünkre, a hátunkra, vagy épp az arcunkra a sár… Kényelmes tempóban haladunk felfele, élvezve a bőrünkön és arcunkon rég nem érzett napsütést, folyamatosan diskurálva valami világot megváltó témáról.

dsc_0917_k.jpg

A Négyeshatár magasságában már egybefüggő a hótakaró – elég furán is nézhetünk ki sárfoltosan a ragyogó fehérségben. Próbálunk, amennyire hosszan csak lehet, az úton haladni, mert bár az utat keresztező ösvényeken látszik, hogy számos bakancs taposta őket, felfele tekerni rajtuk nem igazán lehetne. Ez egészen a piros-sávjelzésig sikerül is, ahol viszont elfogy az út alólunk, így a keskeny sávban letaposott hóban kezdjük el felfele tolni a paripáinkat – legalább látjuk milyen az ösvények állapota.

dsc_0973_k.jpg

A meredekebb részeket, a vizes hóban, nevetéssel és szitkokkal körítve teljesítjük. Nem elég, hogy a lábunk csúszik, a keskeny nyomban nehezen férünk el a paripa mellett. A nyomból meg kilépni nem igazán éri meg, mert mély és marasztaló. Mire felérünk a csúcs alatti szanatóriumhoz, rendesen elfáradunk. Olyannyira, hogy Sanyit a sör gondolata sem vigasztalja – ami pedig az Ő esetében rossz jel.

matra_ride_2015.jpg

Végre felérünk a torony tövéhez – furcsálló tekintetekkel körbevéve. A síelők és autósturisták között, a közel 30 centis havon kicsit furán mutat 3 enyhén sáros bringás. Nem sokat teketóriázunk: betérünk az étterembe, egy kis energiapótlásra… 

Miután elfogyasztottunk egy-egy levest, meg a szükséges egy-egy sört, jön a nap kérdése:
- Akkor legyen piros?
- Azon még nem voltunk… próbáljuk ki.
Hangzik el a döntőfontosságú válasz. Mivel Sanyi hangulatán a bevitt energia és sör sem változtat, így Ő aszfalton gurul le, Mi pedig elbúcsúzunk tőle, és áttekerünk a szanatórium mögé.

dsc_1031_k.jpg

dsc_0993_k.jpg

Ahogy felfele, a tolás közben sejtettük már, a hóban nagyjából 30 centi szélesen, hepehupásan letaposott sáv épp elég arra, hogy a kacskaringós nyomvonalat – minden izmunkat megfeszítve egyensúlyozva – követni tudjuk nyeregben. No persze, nem egyszer akad, hogy mellé futunk a nyomnak, és a mély hó egyből megfog… mi pedig már repülünk is a kormány felett. De csak röhögünk az egészen.

A lendületnek köszönhetően összességében jól lehet rajta haladni, és ahogy gurulunk egyre lentebb, úgy vékonyodik el alattunk a hó vastagsága. Ez először csúszósabbá teszi a tekerést, mert a vékonyabb hó réteg jobban meg van olvadva és kevésbé kapaszkodik meg benne a gumi. Újabb pár száz méter fogy el alattunk, és az ösvény egyre barnább. Aztán fel sem tűnik a váltás, de már egy lucskos, sáros kígyóként tekergőző ösvényen tekerünk a havas erdőben.

dsc_1014_k.jpg

dsc_1013.jpg

A talaj szerencsére olyan, hogy egyáltalán nem tapad meg a sár a gumin. Csúszik – olykor szinte kilinccsel előre vesszük a kanyarokat – és dobálja a szaftos földdarabokat, de ennyi. Jól kontrollálható és ami fontos: tekerhető!

Beérünk egy fiatal cserjésbe, melyben 2 centi körüli átmérőjű és 3 méter magas vékony facsemeték sorakoznak sűrűn, közvetlen az ösvény két szélétől, így pont olyan, mintha egy bambusz erdőben száguldanánk. A lenyugvó nap narancs fénye továbbra is be-beloccsan, elvakítva pillanatokra. Jó ez a naplementébe tekerés, de már örülnék egy kicsit kevesebb romantikának, hogy lássam is a kerülendő köveket…

A cserjést bokros rész váltja, majd egyszer csak a látómező kitárul, és hirtelen egy irtáson találjuk magunk, szemben az Alföld naplemente fényében fürdő panorámájával. Akaratlanul is kicsúszik a számon egy húbazdmeg. Bazze - érkezik meg Alex is. Hihetetlen a látvány, mely élményt az ösvény eddigi adrenalin fokozó hatása emel isteni szintre. Gyorsan készítünk pár fotót, megörökítve a pillanatot – meg persze, hogy megegye a fene a többieket, amikor megmutatjuk, miből maradtak ki.

dsc_0964_k.jpg

dsc_1040_k.jpg

dsc_1052_k.jpg

dsc_1064_k.jpg

Mivel ilyenkor még elég gyorsan bukik a horizont alá a nap, és egyikünknél sincs lámpa, meg kitudja Sanyi hagy e pálinkát, nem álldogálunk sokáig. Újra nyeregbe pattanunk, had fröccsenjen a sár, had húzódjon fülig a száj, és had szálljon a hangos "jihá!"

Hosszabb egyenesek, majd éles visszafordítók következnek, melyek inkább egy magashegyi ösvényre jellemzőek, de mi még mindig a Mátrában vagyunk! Egy meredek és sziklás leléptető, majd lenn is vagyunk egy dózer úton. Nem győzünk betelni a hátunk mögött levő részen.

Pár száz méter laza gurulás után még kicsit visszatér a jelzés az erdőbe, hogy kerek egész legyen a történet. Az utolsó száz méterre jut rengeteg kő, nagyon technikás rész, és éles kanyarok, majd begurulunk Mátrafüredre, ahol aztán hatalmasat ordítunk örömünkben.

matra_ride.jpg
Mert kérem szépen, valahogy így néz ki egy olyan menet, amitől bizsereg mindened, amitől egész testedben fáradt vagy, amitől még harmadnap sem tudsz másra gondolni, csak hogy mikor tekersz megint ott…

Írta: Benecz "Paraferee" Ferenc, www.paraferee.hu

Neked is van egy jós sztorid? Írtál egy izgalmas túra- vagy versenybeszámolót? Szívesen megosztanád a blogunk olvasóival? Küld el nekünk

4 komment

Címkék: túra hegyikerékpár Mátra Rose

A bejegyzés trackback címe:

https://mountainbike.blog.hu/api/trackback/id/tr777209839

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

reeingre 2015.02.24. 23:22:26

Nem kötözködés, de jelölt turistaúton azért nem kéne csapatni. Sétálhatnak ott kisgyerekes családok is esetleg.

csetesandor 2015.02.24. 23:44:03

@reeingre: Nyilván lassítunk és kikerüljük őket. :)
Az ösvények jó 90%-a jelölt turistaút, és sajnos csak kb. 1-2% ami bringázásra van kijelölve. Osztozni kell, és törekedni a barátságos együttélésre...

reeingre 2015.02.24. 23:54:28

@csetesandor: Akkor ti vagytok a kivétel. :) Sajna eddig csak rossz tapasztalataim voltak. Kevesen hisznek a békés együtélésben. (Ez a túrázókra is igaz sajna.) Lobbizhatnátok jelölt downhill utakért, baromi sok jelöletlen ösvény van a hegyekben amiket senki sem használ(hat). Jelölt pályán ahol még esetleg nehézség is ki van írva, és is kipróbálnám.
ui.: Baromi jók a képek. :)

Paraferee 2015.02.25. 20:20:43

@reeingre: mint szerző, fotós és egyébként tizenegynéhányéve már aktív montizó ember, Én is hozzá szólnék ehhez, bár a lényeget már jól leírta @csetesándor.

Nagyon sajnálom, hogy rossz tapasztalatod van a bringás versus gyalogos találkozásokban. Sok embertől hallani ilyet, és az a tapasztalatom, hogy tízből 2 bringás miatt szívunk mi, maradék nyolcan, akik kellő tisztelettel és odafigyeléssel találkozunk gyalogos társainkkal. (talán merész kijelenteni, de megpróbálom: van egy olyan érzésem, hogy az a két bringás a vandál downhilles, a maradék nyolc pedig, mint Mi is, a maraton/XC/all mountain kategóriát űzi... vagyis felfele is tekerünk és lefele is élvezzük)

Amúgy számomra ez azért is érdekes, mert Én a másik oldalt is képviselem egyszerre. Aktív hegymászó és túrázó révén tudom, látom, tapasztalom, milyen bakancsban találkozni kerékpárosokkal.

Csak halkan jegyzem meg, hogy sajnálatos módon, a gyalogos hozzáállással is sokszor nagy gond van... mivel sokan el sem tudják képzelni, hogy azon az ösvényen képes valaki kerékpározni nem ön- és közveszélyesen, vagy az egyszerű ellenszenv miatt, de nem hajlandó még közeledni sem álláspontjával a kerékpárosok felé. Még olyanok felé sem, akik nagy ívben, biztonságosan kerülik az erdőben találkozáskor.

Ausztriában táblák hívják fel a figyelmét minden gyalogosnak és kerékpárosnak a FAIRPLAYre. A kerékpáros legyen kellő óvatossággal az ösvényen érkező gyalogosra, a gyalogos pedig legyen arra a fél percre türelemmel, míg elkerülik egymást.

Ilyen egyszerű az egész. Mindkét fél ugyanazért megy ki az erdőbe, fel a hegyre: élvezni a természetet...