Az előző cikkünkben átnéztük, milyen kiadásokkal lehet számolni egy verseny megszervezése során. Szándékosan mindenből a minőség rovása nélküli legolcsóbb verziót vettük alapul, mégis tetemes összeg jött ki végeredményként. A félreértések elkerülése végett, az illusztrációként használt képen látható 450 000 Ft nem a verseny költségvetése, hanem a hiányzó összeg, ami esetünkben valós állapotot tükrözött, de kisebb versenyeknél nem számít kirívónak ekkora bukó.

Vegyük most sorra, milyen bevételekkel lehet számolni!

A legalapvetőbb bevétel a nevezési díj, amit sokan szándékosan nyomottan tartanak, mások szándékosan túláraznak. Mindkettőnek megvannak az előnyei és a korlátai is. Előbbi esetben sok versenyzőre számíthatunk, így csökkenthetők azok a kiadások, amik nagyjából függetlenek az indulók számától (pl. a helyszínre hívott mentőautó ugyanannyiba kerül 20 főre, mint 300 főre). Utóbbi megoldáson pedig akkor kell gondolkozni, ha épp a fix költségek elhanyagolhatóak és a létszámtól függő tételek vannak túlnyomó többségben.

Ugyanakkor a verseny földrajzi elhelyezkedése sem mindegy, vannak területek ahol igenis számít, mennyi a nevezési díj és vannak olyan helyek, ahol sok a verseny, így ha túl magasra árazzuk a miénket, akkor egyszerűen egy másik rendezvényt választanak majd a bringások.

De mi van akkor, ha nem a versenyzőkön akar meggazdagodni a szervező?

Vagy hagyjuk a cinikus megjegyzéseket: mi van akkor, ha csak a bringások nevezési díjával számol és a rossz idő miatt fele annyian állnak rajthoz, mint ahogy a matek kihozta volna legalább a nullát?!
Összehúzott szemöldöke alatti pillantásából látni fogod mi jár a fejében: Hát most akkor ****** van, barátom...

És itt jönnek a képbe kedvenc támogatóink. Dévényi Tibi bácsi is megmondta, hogy ezeket sponzoroknak hívjuk, gyerekek! Nagy tapsot a zöld zakómnak!

Általános nézet, hogy manapság Magyarországon úgy lehet támogatót találni, ha ismerősünk van az adott cég vezetői között (és itt vezetőként nem egy taxicég sofőrjeire gondolok). Több oka is lehet ennek, a sporttámogatás-kultúra hiányától a vállalkozások szűkös anyagi keretein át, a "miért is adnék" kérdésig. És itt a lényeg, hölgyeim és uraim! Ez az a pont, ahol önkritikát kell gyakorolnunk, mélyen magunkba kell néznünk és halkan, szinte suttogva meggyónni bűneinket. Mert a támogatás nem azt jelenti, hogy a vállalkozás ad pénzt, aztán jónapot!

Te adnál így 1 Ft-ot is bárkinek? Ugye, hogy nem!

Egy vállalat azért ad pénzt egy versenyre, hogy ott méltóképpen megjelenhessen, üzenetét eljuttathassa a bringásokhoz, nézőkhöz és egyéb érintettekhez úgy, ahogy azt szeretné. Nem azért ad pénzt, hogy jó legyen a rendezvény, vagy hogy zöldebb legyen a fű, vagy kékebb az ég. A szervező az, aki ezekre költi el a kapott összeget. De nem erre kapja, értsük meg! A szervezőnek megfelelő módon meg kell jelenítenie a támogatóit! Erre kapja a pénzt.

Ezen kívül természetesen össze kell raknia egy jó rendezvényt, hiszen nyilván a következő évben is szeretné megnyerni magának a támogatót, ami egy elbaltázott rendezvény esetén valószínűleg nem sikerül. De nem kell ilyen komoly - tisztán a verseny lebonyolításával kapcsolatos - szervezői hiba ahhoz, hogy kiszálljon egy támogató, szerződést bonthat akkor is, ha nem kapja meg, amit elvár, ha nem kap elég és megfelelő minőségű megjelenést. Nem akarok homályosan fogalmazni - "egy mobileszolgáltató", "legnagyobb versenyek sorozata" -, ezért leírom: konkrétan arra gondolok, ahogy pár éve a T-Mobile kiszállt a TopMaraton mögül. Személyes véleményem (ez fontos, mert lehet, hogy más okai is voltak), hogy nem kaptak eleget ahhoz, hogy maradjanak. Ha olyan jó lett volna nekik, még mindig főtámogatók lennének. De még egyszer hangsúlyozom, ez csak az én véleményem, lehet, más a valóság. Az viszont biztos, hogy folyamatosan fejlődni, fejleszteni kell, hogy a résztvevők mellett a támogatók is elégedettek legyenek.

Ok, de hol tudom megjeleníteni a támogatót?

Végig kell gondolni a rendezvény minden lépését. Honlap, nevezési felület, előkommunikáció, versenyközpont, pálya, fotós (vagy videós), eredményhirdetés, utókommunikáció. Számtalan helyen meg lehet jelentetni egy támogatót, ami nem tolakodó, ár-érték arányban mindkét félnek megfelelő és hatásos.

Ha konkrét példát szeretnél látni, árakkal és az értük adott megjelenésekkel, nézd meg az Erdőbénye Drótszamár Fesztivál honlapján található támogatói anyagot.

Még így sem biztos, hogy sikerül támogatókat találnunk. De foglalkozunk vele, teszünk azért, hogy sikerüljön és úgy közelítjük meg a kérdést, hogy mindkét fél fejével gondolkodunk. Nem kell kétvállra feküdni egy támogató előtt, de meg kell adni neki, ami jár a pénzéért. Ki kell találni, hogyan jut el a célcsoportjához, mivel tudjuk mi ebben segíteni és meg kell határozni, mit kérünk ezért cserébe.

Adok, kapok.
Másként nem megy.

Írta: Danó Péter