Ez is volt már - random cikk

OLIMPIAI ÖTPRÓBA

olimpiai-otproba

OLIMPIAI ÖTPRÓBA

olimpiai-otproba-logo.jpg MTB VERSENYEK

- Tour de Velencei tó
- Szilvásvárad Maraton
- Hegyek Pokla Maraton
- Crosskovácsi Maraton
- Duna Maraton
- Bükk Maraton
- Mátra Maraton
- Velence Maraton

 REGISZTRÁLOK! 

Kövess minket a Facebookon is!

Strava

Komment

Címkefelhő

Ausztria (10) Bad Goisern (6) Balaton (8) baleset (24) beharangozó (51) Benkó Barbara (5) beszámoló (24) Blazsó Márton (3) bmx (4) bringapark (8) bringás (6) Bringasport (4) bringás póló (3) bringatúra (3) bringaverseny (27) Bubi (3) Buda Maraton (3) Buruczki Szilárd (3) Búr Zsolt (7) Citycross (3) Cseh Veronika (4) Cséri Szilvia (5) cyclocross (38) Danny MacAskill (3) Demeter Nikolett (7) díjátadó (4) Dósa Eszter (4) downhill (22) Drótszamár Fesztivál (12) Duna Maraton (5) e-bike (3) edzés (7) életmód (7) ellopták (3) Eplény (3) Erdőbénye (10) esés (5) EtyekCross (4) fat bike (5) Fehérkő-Lápa Hillclimb (6) fotó (4) futás (3) gerecse maraton (3) gyorszár (3) HegyiBringa (8) hegyikerékpár (58) ironman (3) Kassa (4) kerékpár (74) kerékpáros ruházat (3) kickstarter (3) kőbánya (32) Korda FIlmstúdió (4) kövérbringa (3) Magyar Kerékpársportok Szövetsége (4) magyar kupa (10) maraton (54) Mátra (6) Mátra Maraton (14) merida (4) Merkapt SE (9) Merkapt Sportközpont (12) mez (3) mezgyártás (3) MKSZ (12) mountainbike (7) mountainbike challenge (35) mountain bike (150) mozgásvilág.hu (9) MTB Piknik (9) nevezés (8) Nino Schurter (3) Nyugat Maraton Kupa (6) olimpia (4) olimpiai ötpróba (7) országúti (29) ötpróba (7) Parti András (6) Pedal MTB Tour (4) piactér (3) pincerendszer (9) póló (3) Polony István (4) Red Bull (3) rendelés (3) Rose (4) Salgótarján (6) Salzkammergut Trophy (23) Scott (4) SellarondaHERO (3) SHKE (4) Specialized (8) Strava (3) supercross (11) Szalay Péter (3) Szilvásvárad Maraton (5) Szlovákia (5) táplálkozás (6) teszt (4) tesztnap (6) Top Maraton (7) Tour de Balaton (6) Tour de Hongrie (3) Trek (7) túra (11) Underworld kupa (22) V4 (3) várgesztes (3) verseny (54) versenykiírás (13) versenysorozat (6) Vértesboglár (5) vértes maraton (5) Veszprém (4) video (17) videó (4) világbajnok (4) világkupa (9) villapark (3) visszahívás (3) Vuelta Sportiroda (9) Wouter Cleppe (4) XCO (12) Címkefelhő

DNF, azaz de nagy f@sz vagyok!

2015.07.14. 23:57 :: danóPéter

A hétvégén került megrendezésre Európa egyik legnagyobb mountain bike-os eseménye, a Salzkammergut Trophy, amelyen mi is részt vettünk. Két beszámolóval és egy videóval igyekszünk majd az eseményről méltó képet festeni. Elsőként Danó Peti beszámolóját tesszük közé, aki a megszokottaktól eltérő módon mesél a történtekről. A sztori aláfestéseként eláruljuk, hogy Peti egy merevvillás, egysebességes bringával állt rajthoz a második leghosszabb, 119 km-es távon.

danopeter_salzkammergut_trophy.jpg

DNF jelentése: Did Not Finish, azokra mondják, akik elindultak az adott versenyen, de valamilyen oknál fogva nem értek be a célba

Esetemben ezek az okok előre megjósolhatók voltak. Kezdve azzal, hogy a nevezésen kívül mást nem igen tettem a felkészülési időszakban, talán csak annyit, hogy vettem új külsőket az egysebességes bringámra - amivel még egy komolyan edző versenyző is elgondolkodott volna az induláson a 119 km-es távon. Folytatva azzal, hogy csütörtök hajnalban alvás nélkül indultam neki a közel 550 km-es útnak, majd a pénteki napra tervezett laza átmozgatás helyett - a térkép felületes megtekintése miatt - 65 km-t és 1500 méter szintet sikerült tekerni, de legalább így bejárattam egy kicsit a vadonatúj külsőket, amikkel addig még egy métert se tekertem terepen. Szintén intő jel lehetett volna, hogy a pénteki napon nem ittam eleget és csak alig egy pár virslit ettem egész nap. Ennek ellenére szombat reggel úgy keltem fel, hogy az elvi lehetősége megvan annak, hogy befejezzem a B távot. Mármint a célban.

Hát az elvi lehetősége megvolt, de a gyakorlatban persze nem így történt…

salzkammergut_trophy_1.jpg

A rajt utáni emelkedő ismerős volt, ugyanis az előző napi bringázás során nagy részét bejártuk - éreztem is a combomban, de még nem volt vészes. A két héttel ezelőtti Sellaronda HERO-n megedződött és arra hónapok alatt tudatosan felkészült Fülöp Mikivel indultam, aki nem bírta sokáig a csiga tempómat, így az első frissítőtől kezdve a Hegyibringás csapattársak közül Marcival, Kazi Gyurival és Alexszel haladtunk, akik sokat segítettek az úton, köszönöm nekik!

Ha mentél már egysebivel tudod milyen az, amikor elindulsz egy emelkedőn: az alján eldöntöd, hogy felmész és aztán úgy is teszel. Ehhez választasz egy megfelelő fordulatszámot, amit a kezdő lendületed is nagyban meghatároz. Ha pedig voltál már Salzkammergut Trophy-n, tudod milyen az, amikor ott elindulsz egy emelkedőn: általában egy órán át csak felfelé mész. Ebből gyorsan kitalálható, hogy - főleg nekem - a singlespeed bringa nem a legjobb választás erre a terepre, hiszen esetemben kezdőlendületről nem beszélhetünk, a fordulatszám tartása pedig néhány percig is kemény, nemhogy órákon át (négy nagyobb mászás van a B távon).

salzkammergut_trophy_2015_2u.jpg

De volt ott még egy szakasz, amitől jobban tartottam, mint bármelyik emelkedőtől: a Hallstatti tó melletti szinte teljesen sík 12 km-től. Megtekered, gurulsz, megtekered, gurulsz, megtekered, gurulsz. Mint azok a letolt gatyás bmx-es srácok, akik a Hősök teréről, vagy valamelyik bikeparkból mennek haza. Nagyon lazának néz ki, de nagyon fárasztó.

Mire a többiek segítségével átértem a tó túloldalára az obertrauni frissítőponthoz, már éreztem, hogy ez a mai nem lesz meg. Teljesen készen kezdtem neki a Salzberg néven elhíresült szösszenetnek, ami egy gyilkos szerpentinből, majd zárásnak egy 30% körüli emelkedőből áll. A tetején van egy kis pihenőhely, ahol abbahagytam a tolást és feltettem a kérdést magamnak: hol lesz az a pont, amikor a józan eszem legyőzi az akaratom és a feladom. Még sosem értem el ezt a pontot.

Gurulás, frissítőpont, újabb emelkedő. Na, itt már minden k#rva volt, a fák, a hatalmas hegyek a csodálatos panoráma, a napsütés, a felhők, mindenki más és mindenki más bringája, a saját bringám, és persze én magam is. Elértem azt a szintet, amikor feladtam emberi tartásomat, taknyom-nyálam egybefolyt, nem érdekelt már semmi, a teljesen átizzadt mezemnek olyan szaga volt, hogy ha bementem volna egy disznóólba, a malacok sírva szaladtak volna az állategészségügyi ombudsmanhoz. Ok, ez ilyen. Mondják, nem teremsport.

salzkammergut_trophy_2015.jpg

Feltoltam magam az utolsóelőtti hegyre, ami a verseny legmagasabb pontja is egyben. Ezen a frissítőponton is megvártak a többiek, bíztattak, hogy folytassam, hiszen már csak egy hegy választott el a céltól - 500 méter mászással. Én pedig végre beláttam, hogy ennek így nincs értelme. Szétmegy a térdem, teljesen kikészülök, ráadásul annak, hogy feltolom a hegyre, majd a túloldalon legurulok, nincs sportértéke. Ezt tulajdonképpen bárki meg tudja csinálni. Tudtam, hogy a következő lejtő aljáról aszfalton le tudok gurulni a célba, így jeleztem az ottani frissítőponton, hogy kiszállok. Kérdezték hívjanak-e egy taxit. Mosolyogtam, köszi, az aszfalt azért még menni fog…

Végül 82 km után feladtam a versenyt. A célba visszagurulással meglett az aznapi távom, mert onnan már majdnem ugyanannyi terepen, mint országúton, de a célvonalon nem gurultam át.

A visszaúton két dolgot határoztam el. Az egyik, hogy én ide soha többet nem jövök el. A másik, hogy jövőre lenyomom, mert idén nem sikerült.

Beszámoló: Danó Péter

komment

Címkék: beszámoló maraton mountain bike Salzkammergut Trophy

A bejegyzés trackback címe:

https://mountainbike.blog.hu/api/trackback/id/tr1007627288

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Anna86 2015.07.14. 23:23:00

Jövőre menni fog :) Sóbányás mászás, az igen nem piskota, ott én is határon táncoltam,de a finishben örjöngő emberek elfejtetik a testi fájdalmakat! Hajrá!!

dekoninckxx 2015.07.15. 22:33:39

Mennyire igaz az utolsó mondat! Nekem az volt a bajom, hogy el volt kopva az első gumim. Előző héten vettem egy 2.25"-ös Nobby Nic-et, akkor a verseny előtt éjjel felettem, és meglepve tapasztaltam, hogy vékonyabb mint a 2.2-es eredeti. És nagyon hülyén nézett ki az össztelós trail bringámon. Visszatettem a Bontragert, és másnap természetesen úgy éreztem, mintha eljegesedett lenne az összes schotteres lejtő. Rengeteg időt vesztettem a lefeléken, nem mintha amúgy veszettül gyors lennék, de tavaly a C távon bőven beértem a szintidőn belül, itt a limiten táncoltam, majd a Salzbergen azt mondtam, hogy inkább jövőre... :-(
Egyébként milyen külsőt ajánlotok erre a típusú talajra?
süti beállítások módosítása