Ma már könnyen találkozunk a hazai boltok kínálatában is milliós, vagy még drágább kerékpárokkal. Ezek árcetlijét látva jogosan juthat eszünkbe a régi kabaréban Márkus László szájából elhangzó, mára már kultikussá vált kérdés: de mi került ezen ennyibe?

A laikus, vagy hobbista kerékpáros számára ezen kérdés joggal formálódik meg, hisz sokszor ránézésre nincs különbség a többi kerékpárhoz képest: két kerékből, egy vázból és a szükségesnél nem több alkatrészből áll, ráadásul tekerni is kell őket, hogy guruljanak. Hát akkor mi kerül ezen ennyibe? Kicsit boncolgassuk ezeket a termékeket, megnézve miből is állnak tényleg. A számolgatáshoz kicsit lesarkítva a dolgokat, a komplett bringa árát most vegyük 100 forintnak.

Elektronikus váltószett, magnézium ötvözet, állítható váz

Akár mennyire is állunk távol a professzionális kerékpározástól, azt mindenki tudja, hogy különböző anyagokat felhasználtak, amik pénzbe kerülnek. Mivel a kerékpársport ezen szintjén már a fő tervezési irány, a minél könnyebbet és minél gyorsabbat (mert bizony minden gramm, minden másodperc törtrésze sok tízezer forintba kerül…), mindamellett, hogy a teherbírás nem csökkenhet, éppen ezért könnyű belátni, hogy ezen célok eléréséhez drága alapanyagok szükségesek. És itt nem feltétlen a titánra kell gondolni, hanem különböző ötvözetekre, bevonatokra. Mint például a pillekönnyű DT Swiss villa magnézium ötvözetű lábszára, vagy a villáknál maradva az átlagon felüli siklást biztosító Kashima bevonat a Fox Racing Shox villák becsúszószárain. Ezek alapján az alapanyagoknak írjunk fel nagyjából 20 forintot.

No, de hiába a jó anyag, ha nem tudjuk előállítani belőlük, amit szeretnénk, vagy nem is tudjuk, mit szeretnénk. Mert például már egész olcsón is kapni karbon vázakat, de azok súlya, terhelhetősége messze van a csúcskategóriás karbonokétól – melyek előállításához viszont drága technológiára van szükség. De ezen a szinten már nem elég az Astro vázgyártó tripla telefonkönyv-méretű katalógusát lapozgatva „megtervezni” a vázat. Sok gyártónak saját csapata, szponzorált versenyzője van, akiktől megfelelő információkat kapnak a változtatások hatékonyságáról, és ezen változtatások igényéről.

A nagy gyártók saját üzemmel, fejlesztő részleggel is rendelkeznek, ahol, ha kell, új eljárást hoznak létre, csak hogy a kívánt termék elkészülhessen. Így jönnek létre az olyan termékek, mint például a SRAM egy alumínium tömbből CNC-zett fogaskoszorúja (normál, olcsóbb fogaskoszorúkat lemezekből sajtolják ki, majd szegecseléssel szerelik össze – ez a technológia olcsó, és a komplett termék nehezebb), vagy épp a Shimano elektronikus váltószettjei (nincs fémbovdenezés, programozható, mindig precíz váltás). De példának felhozhatjuk még a TREK Mino Link elnevezésű geometriaállító rendszerét is, melyben egy tengely elfordításával más fejcsőszöget valamint középház magasságot kapunk – és ezzel más kerékpározási jelleget is.

Trek Top Fuel 8 mino linkes változat. Forrás: mozgasvilag.hu 

Összteleszkópos mountain bike-ok örök problémája, a tekerésekből eredő erőktől való rugózás. Ennek kiküszöbölésére a Specialized például egy rugóstag gyártóval közösen speciális rugóstag-rendszert, a BRAIN-t fejlesztette ki – ez a rugóstag csak a föld felől érkező erőkre reagál. Ezért a kutatás-fejlesztésre és technológiára mondjunk 35 forintot.

No, elkészült a bringánk, de ekkor még nem vehetjük meg. A „gyártósortól” a sarki bringaboltig normál esetben három haszonkulcs is terheli a terméket: a gyártóé, az ország disztribútoráé és a kiskereskedőé, azaz a kerékpárboltosé, akitől végül megvesszük (ettől a rendszertől már akadnak eltérőek is, melyben a gyártó közvetlen a végfelhasználónak kínálja a termékeit). Ezek a haszonkulcsok gyártónként, országonként és boltosonként változó mértékűek és arányúak – ezért a részletezésébe felesleges belemenni – de nagyjából összesen 40 forinttal terhelik a kerékpárunk.

Hol is tartunk? Ez eddig 95 Ft. De akkor mi került ezen 100 Ft-ba?

A maradék 5 forint a márkanév – ilyen szinten már az alkatrészekre, vázakra felfestett, felhegesztett, felragasztott logót és betűket is, szemmel jól látható méretű összeggel fizetjük meg. Ez nem egyedi eset, hisz az elektronika terén ott az almás termékcsalád, de az autóiparban is ugyan így vaskosan kifizetjük a márkát.

(a fenti számolás csak játék a számokkal, nem mérvadó)

Nézzünk pár példát.

Merida Scultura – 690 grammos váz

A tajvani gyártó már évek óta egyre fentebb pozicionálja kínálatát, így fordulhat elő, hogy a modellek között találunk több hét számjegyű összegért kínáltakat is. A Scultura Team Silk UD (1 850 000 Ft), valamint a Merida NinetySix 9 Team (2 190 000 Ft) modellek teljes mértékben megegyeznek a Lampre Merida országúti, és a Multivan Merida Team terepkerékpáros csapatok hivatalos bringáival (vagyis nem replikák – a replikák csak dizájnban azonosak a versenyzők bringáival, felszerelésben nem).

Merida Scultura: 4,5 Kg. Forrás: Paraferee

A komplett mountain bike alig több mint 10, az országúti pedig 6,55 kg súlyú a szuper könnyű karbonvázaknak (az országúti váz összevissza 690 gramm, helyenként mindössze 0,7 mm vastag (vagyis vékony), az mtb váz rugóstaggal együtt 2,5 kilogramm!) köszönhetően. Az országúti kerékpár villája is karbonból készült, akárcsak a kormány, kormányszár, nyeregcső, agyak és felnik. A hihetetlen súly és maximális teljesítmény eléréshez viszont még szükség volt a Rotor cég ultrakönnyű alumínium hajtókarjára, valamint a Shimano cég professzionális alkatrész-családjára is, a Dura Ace-re (fékek, váltók, váltókarok, valamint a fogaskoszorú) – csak ez a szett nagyjából 700 000 forint!

A mountain bike esetében a villa egy különleges, könnyű, up-side-down (a hagyományos villákhoz képest fordított elhelyezésű- ahol a becsúszószárak alul találhatóak) ,karbon lábas villa – közel fél millió forint külön, csak ez az alkatrész. A kormány, kormányszár, hajtókar, valamint a nyeregcső is karbonból készült. Mindkét bringa a maximális teljesítmény leadást szolgálja – az egyik az aszfalton, a másik terepen. Kompromisszumok nélkül.

Cervelo – lapos karbon?

A triatlonos és időfutam kerékpárok elsődleges és egyetlen célja a nyergében ülő kerékpáros minden erejét a lehető leghatékonyabban gördüléssé, azaz sebességgé alakítani, és a lehető leggyorsabban célba juttatni őt. Ehhez extrém kis súlyúnak, és ami még nagyon fontos, a lehető legaerodinamikusabbnak kell lennie, hogy a légellenállásból eredő veszteségek minimálisak legyenek. Az országúti kerékpárjairól híres gyártó P3 nevű modellje (1 300 000 Ft) már ránézésre is lazán szeli ketté a levegőt. Az aerodinamikailag lapított karbon váz és villa mellett hasonlóan lapított, karbon nyeregcső, kormány és kormányszár növeli a teljesítményünk. Ezek mellett a Shimano cég elektromos Ultegra váltószettje segíti a megfelelő, mindig precíz és előre programozható váltást (közel 500 000 forint csak a szett ezen része) és a pillesúlyú Mavic kerékszettjén gördülünk. Nincs kétség, ennek a bringa nyergében percekkel is gyorsabbak tudunk lenni, mint egy átlagos országúti kerékpáron!

Ha megjött a kedved és közelebbről megnéznél, sőt ki is szeretnél próbálni többmilliós kerékárcsodákat, akkor ma már arra is van megoldás. A fenti például szolgáló kerékpárokat ingyen kipróbálhatod a szeptember 26-án, Csillebércen megrendezésre kerülő kerékpáros tesztnap keretében – számos más modell és gyártó társaságában!

Írta: Paraferee